Egész-ség és gyógyulás

Előadó: Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke

Február közepén Steinbach József püspök tartott előadást Nagykanizsán „Egész-ség és gyógyulás” címmel.

Az  alapige a következő volt: “Én vagyok az Úr, a te gyógyítód”  2 Mózes 15,22

Ez alapján három részre tagolható az előadás: Valóság egészleges értelmezése: “Én vagyok az Úr”. Ez ember egészségének értelmezése: “a te”, a gyógyulás egészleges értelmezése: “gyógyítód”.

I. A valóság egészleges értelmezése

A világ értelmezése a transzcendens figyelembe vétele nélkül nem lehet egész. Mai gondolkodásunkból hiányzik a transzcendens. Ezért tűnik az élet értelmetlennek. A keresztyén világértelmezés szerint az élet forrása az Úr. (36. zsoltár). Isten elküldte az Ő egyszülött Fiát, aki megváltott minket. A hitvallás nélkülözhetetlen az egész világ  értelmezéséhez. Nem elég az empirikus elmélet. A természettudományok, mint biológia, fizika, kémia nagyon fontosak. Sok dolgot meg lehet érteni általuk. Mindezeken a mérhető tudományokon túl azonban ott van a transzcendens. Ma azt mondják, ami nem mérhető,  az nem tudomány… a bölcsészet, a hit, a transzcendens világ nem több, mint egy szubjektív lila köd… csak éppen ezek nélkül a valóság nem egész. Ezzel együtt kerek a világ. Fontos tehát, hogy megvalljuk a hitünket. Mert így teljes az élet.

II. Az ember egész-ségének értelmezése

Test, lélek és szellem egymástól elválaszthatatlan. Bibliai antropológia értelmezése szerint: sarx: hústest. Porból vétettünk, porrá leszünk. Ez a hústest, amely halálunk után elmúlik. pszüché: testben lévő lélek, csak a testtel együtt létezik. A pneuma: a Szentlélek, amely élteti az embert. Minden lélegzetünket jelenti. A szoma: az ember alakteste, személyazonossága: lelki test, megdicsőült test.

Mindezek egységeként jön létre egy olyan test, amely örök. Az ember önmagához kötött: nem tud kilépni önmagából, viszont túl tud lépni önmagán. A centrumot ki tudja helyezni önmagán kívül. Szükségünk van egymásra. Az ember a környezetéhez kötött: az életteret jelenti, amely körülvesz bennünket. “Műveld és őrizd.”  Benne van a fejlődés és a hatalom gyakorlás lehetősége. A földdel és egymással is így kellene bánnunk: használd, de ne használd ki. Sokat beszélünk róla, de nagyon keveset teszünk azért, hogy a jövő nemzedéknek is élhető legyen a föld. Einstein az őrültséget így fogalmazta meg: mindig ugyanazt tenni, és várni, hogy az eredmény más lesz…

Az ember a történelemhez kötött: bele születünk a világba, a nemzetbe, a családba. Ez határozza meg az identitásunkat. Az elődök, a tradíciók, a  hagyományok… a gyökerek. Ez nagyon fontos. Gyökerek nélkül kidől a fa. Fontos, hogy mit adunk tovább. Milyen értékeket. A történelemben különböző szemléletek voltak: először úgy élték meg az emberek a történelmet, mintha időtlen lenne, aztán örök körforgásként értelmezték. A keresztyén felfogás a lineáris szemlélettel él: tartunk valahonnan valahová, … ami nem más, mint az örök élet.

Az ember Istenhez is kötött. Jó úgy élni az életet, hogy a bizalmunkat Istenbe vetjük. Tőle várjunk mindent.

III. Gyógyulás egészleges szemlélete

Az ember beteg. Leginkább a vérfolyásos asszony példájával lehet szemléltetni. 12 éve szenvedett a betegségében. Az élet útját járva vérzik az életünk, fogy az erő. Belefáradunk, elfogy az ambíció. Sok a konfliktus, nem tudunk megegyezni… minden rossz az ember életében a halál tényéből fakad. Azért élünk így: ide nekem mindent, most! Azt gondoljuk, ha birtokolunk, akkor biztonságban vagyunk. Ettől a birtoklástól vagyunk betegek. Mert ha birtokolunk valamit, azzal tárgyiasítjuk, tárggyá silányítjuk. Így bánunk az emberi kapcsolatainkkal is. A bűn elszakadás Istentől. Ezért segítségre szorulunk. Isten segítségére és a másik ember segítségére.

IV. Van gyógyulás? Van megoldás az alapvető problémákra?

Hiszem, hogy van gyógyulás, melynek lépcsőfokai a következők. Nevelés: az értelmi fejlődés mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az érzelmi fejlődésre. Fontos, hogy legyen önreflexió. Tudnunk kell, mi az élet értelme. Kommunikációs robbanás: felülír minden nevelést és igehirdetést. Távlatos gondolkodás: fontos, hogy merjek előre tekinteni. Ne áldozzam fel a jövőt a jelelért! Ehhez szükség van a hitre. Moralitás: megjelenhet a moralitás a gazdaságban, a társadalom bizonyos szintjén? Szükség van olyan alapértékekre, melyek minden kultúrában érvényesek. Szabadság és önkorlátozás. Önkibontakozásnak és önkorlátozásnak egyszerre, egymás mellett kell létezniük. Azért hiszem, hogy van megoldás, mert van Megváltónk. Akinek örök életbe vetett hite van, az meg tud változni. Lehet másként élni: lassabban, értelmesebben, lehet megbocsátani, és újrakezdeni. Az örök élet már itt a földön a mienk lehet. A földi élet átmeneti. Jézus Krisztust követve át kell mennünk a testi halálon. Hittel túl lehet látni a földi múlandóságon, és az örök életbe vetett hittel élhetünk úgy, hogy az példa és remény legyen a ránk következő nemzedék számára.

Az itt leírtak Steinbach József püspök szavai. Azért hagytam az egyes szám első személyben a leírtakat, mert vele együtt hiszem és vallom az elhangzottakat. Hálás vagyok a mindenható Atyának, és Jézus Krisztusnak és a Szentléleknek, hogy adott nekünk olyan vezetőket, akik ma is utat mutatnak Őhozzá. Nagyon-nagyon fontos, hogy legyenek a keresztyé

n vezetők, testvérek között példaképek, akik megmutatják, hogyan érdemes gondolkodni, hogyan érdemes élni az életünket. Számomra püspök úr egy ilyen ember. Isten áldja meg őt, munkáját és családját! Adjon neki erőt, reménységet és bátorságot, hogy továbbadhassa azt Jézus által mindnyájunknak!

Krihó Éva Virág